2011. november 20., vasárnap

BD és egy kis izelítő!

Hy!

Köszönöm, Nagyon Köszönöm Nektek a 4 komit és a Két meglepetés(visszatérő) emberemet Edinát és Kittit! Csajok Öszintén remélem hogy nem haragszotok meg rám hogy mindig csúszok, de ahogy Csajom irta baba....meg baba....meg baba....meg melo van. Vagy csak a jó édes anyukám tesz keresztbe. De BOCSÁNAT, ígérni nem tudok semmit, de hozom  frisst. Azt képzeltem a hétvégén sikerül de alig aludtam ma meg Breaking Dawn-on voltam. Csodás volt. És szerencsére a mi Kellan-unk (Dr.bácsink) is több szerpet kapott. Imádtam!(olvadtam-asszem ezért kapok) <3 de ez van ha már más nincs egyenlőre. :)

Nos a jövöhét húzos lesz. Éjjeles leszek, de próbálkozom. Holnap, de legkésőbb kedden este viszont jön a friss amihez ime az izelítő:

Forró, óvó, meleg karok öleltek körbe. Mennyei érzés volt. Kinyitottam a szemem és csak néztem magam elé.Mit tettünk tegnap? Te jó ég? Ha ezt a fiúk megtudják. Oké Kellan-nak igaza van. Felnőttek vagyunk. Tudunk magunkra vigyázni. És hát az ösztönöknek nem lehet parancsolni. Meg Kellan-nek sem lehet ellen állni. De ezt csak halkan jegyzem meg, nehogy az egóját mégjobban fényezzem. Apropó félisten aki engem ölelt, most mocorogni kezdett. Végigsimított hasamon. Ettől nekem meglódult a fantáziám. A tegnap este képei előntötték agyam. Anyáááááám! Oké Chris, térj vissza a földre. Ezt is tettem mivel valaki a nyakamba csókolt.
- Jó reggelt szépségem. - súgta majd egy reggeli szerelmes csókba forrtunk össze.
- Ennél jobb reggel nem kell. - valottam be majd felé fordult és szorosan hozzá bújtam. Nem zavart hogy meztelen voltam. Érezni a saját bőrőmőm az ővét, Mennyei. Örökké tudnék így feküdni. Csak Vele.
- Éhes vagy? - kérdezte két puszi közben, amivel arcom halmozta el.
- Farkas éhes vagyok Rád! - valottam be pironkodva mire ő hangosan nevetni kezdett. Basszus Én ezt most kimondtam? Komolyan? Chris te egy barom vagy.
- Rendben Cica, de előtte valami táplálot is be kéne vinni. Utána felőlem égethetünk kalóriát. - kuncogta majd kimászott melőlem. Amint nem ölelt egyedül érzetem magam, pedig csak két centire volt. Nem is akármilyen két centire. Teljes valójéban ahogy azt a szülei megadták állt előtte.(ott még jelenleg nem.)

Tetszett a látvány. Még szép hogy tetszett. Azonnal megkívántam. Jobban mint bármi ételt.
- Így nem könyíted meg a dolgom. - súgtam.
- Hogyan? - fordult felém miközben eltüntette nemesebbik felét - hála istennek - fekete Kelvin Clein boxerébe.
- Hozd a reggelit, mert felfallak. - sürgettem mire kajánul rám vigyorgott.
- Nimfo vadmacskám. - öltött rám nyelvet, majd...........................

Remélem felcsigáztalak titeket!
És Maci nélkül nincs bejegyzés most hogy BD láz van!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése