2011. november 20., vasárnap

BD és egy kis izelítő!

Hy!

Köszönöm, Nagyon Köszönöm Nektek a 4 komit és a Két meglepetés(visszatérő) emberemet Edinát és Kittit! Csajok Öszintén remélem hogy nem haragszotok meg rám hogy mindig csúszok, de ahogy Csajom irta baba....meg baba....meg baba....meg melo van. Vagy csak a jó édes anyukám tesz keresztbe. De BOCSÁNAT, ígérni nem tudok semmit, de hozom  frisst. Azt képzeltem a hétvégén sikerül de alig aludtam ma meg Breaking Dawn-on voltam. Csodás volt. És szerencsére a mi Kellan-unk (Dr.bácsink) is több szerpet kapott. Imádtam!(olvadtam-asszem ezért kapok) <3 de ez van ha már más nincs egyenlőre. :)

Nos a jövöhét húzos lesz. Éjjeles leszek, de próbálkozom. Holnap, de legkésőbb kedden este viszont jön a friss amihez ime az izelítő:

Forró, óvó, meleg karok öleltek körbe. Mennyei érzés volt. Kinyitottam a szemem és csak néztem magam elé.Mit tettünk tegnap? Te jó ég? Ha ezt a fiúk megtudják. Oké Kellan-nak igaza van. Felnőttek vagyunk. Tudunk magunkra vigyázni. És hát az ösztönöknek nem lehet parancsolni. Meg Kellan-nek sem lehet ellen állni. De ezt csak halkan jegyzem meg, nehogy az egóját mégjobban fényezzem. Apropó félisten aki engem ölelt, most mocorogni kezdett. Végigsimított hasamon. Ettől nekem meglódult a fantáziám. A tegnap este képei előntötték agyam. Anyáááááám! Oké Chris, térj vissza a földre. Ezt is tettem mivel valaki a nyakamba csókolt.
- Jó reggelt szépségem. - súgta majd egy reggeli szerelmes csókba forrtunk össze.
- Ennél jobb reggel nem kell. - valottam be majd felé fordult és szorosan hozzá bújtam. Nem zavart hogy meztelen voltam. Érezni a saját bőrőmőm az ővét, Mennyei. Örökké tudnék így feküdni. Csak Vele.
- Éhes vagy? - kérdezte két puszi közben, amivel arcom halmozta el.
- Farkas éhes vagyok Rád! - valottam be pironkodva mire ő hangosan nevetni kezdett. Basszus Én ezt most kimondtam? Komolyan? Chris te egy barom vagy.
- Rendben Cica, de előtte valami táplálot is be kéne vinni. Utána felőlem égethetünk kalóriát. - kuncogta majd kimászott melőlem. Amint nem ölelt egyedül érzetem magam, pedig csak két centire volt. Nem is akármilyen két centire. Teljes valójéban ahogy azt a szülei megadták állt előtte.(ott még jelenleg nem.)

Tetszett a látvány. Még szép hogy tetszett. Azonnal megkívántam. Jobban mint bármi ételt.
- Így nem könyíted meg a dolgom. - súgtam.
- Hogyan? - fordult felém miközben eltüntette nemesebbik felét - hála istennek - fekete Kelvin Clein boxerébe.
- Hozd a reggelit, mert felfallak. - sürgettem mire kajánul rám vigyorgott.
- Nimfo vadmacskám. - öltött rám nyelvet, majd...........................

Remélem felcsigáztalak titeket!
És Maci nélkül nincs bejegyzés most hogy BD láz van!

2011. november 14., hétfő

19. Mr. Magas és Szexi & Vakulány

Haligali!

Komolyan mért csak a fenyegetés árán kapok 3-4 komit? hm? Mit csinálok rosszúl? Ne értsetek félre ÖRÖLÖK NÉGYÖTÖKNEK! Remélem maradtok és Jöttök is még többen. Köszönöm Főképp Szanaxomnak és a visszatérő Edinának! Sok erőt adtok, de Többiek is! KÖSZÖNÖM! <3

Ime itt a friss, kicsit késtem de itt van.

Tanács: Nem elátkozni engem! Kapaszkodni és Csak halkan sikítani!Muhahahaaaa :D

Köszönöm ha olvastok a komiknak meg még jobban fogok örülni!! És bocsánat a zagyvaságért az elején de az a dolog is kiforja magát majd. Szeretlek Titeket és Köszönöm!

Pusss
Kstev


Szeretnélek szeretni,
Karommal átölelni,
Összebújni veled a homályban
és szeretkezni a végtelen éjszakában!



""Az ösztönöket nem lehet kijátszani!""



Christina

- Azt hittem alszol? – kérdeztem az előttem álló istentől – mivel a szemembe már nem csak félig hanem egészen is az volt – akit alaposan eláztattam tejjel. De be kell vallani ez is szexisen állt neki.
- Én is ezt hittem rólad, de üres volt az ágy mellettem. – felelte szomorúan.
- Csak megébredtem és……- nem tudtam fojtatni mivel keze közé fogta az arcom.
 – Megijedtem, nagyon megijedtem. – mondta mélyen a szemembe nézve. – Tudom hogy korai és lehet ezzel elijesztelek, de Szeretlek. – szemében láttam hogy igazat mond. Szívem szerint én is hasonlót mondtam volna, de féltem és nem hittem a fülemnek. Óvatosan megráztam a fejem, lehunytam a szemem majd újra rá néztem. Nem tudtam mit mondani, csak néztem rá. Talán csoda vagy csak egy álom amiből ideje lenne felébredni. Igen.
- Bocsánat, de akkor is Szeretlek Chris. – mondta újra majd lehajolt hozzám hogy megcsókoljon. Érzetem, láttam, hogy minden igaz amit mond. Ám képtelen voltam felfogni.
- Bocs a pólóért. –böktem mellkasára.
- Szép terelés. – mosolygott rám. – Miért jöttél le ilyenkor? Elárulod? – kérdezte majd felült mellém az asztalra. Remélem Deby nem az a típus aki hajnalban már a konyhában sürög, mert akkor nekünk végünk.
- Majd egyszer igen, de most együnk és aludjunk. – nyújtottam feléje egy szelet sütit, majd magam is bekaptam egyet.
- Én egész másra vagyok éhes. És csak hogy tudd, sokáig nem kerülgetheted a forró kását. – vigyorgott rám ördögien.
-Ó tényleg? És hogy szeretnéd kihúzni belőlem? – kezdtem el én is incselkedni vele. Lúd legyen kövér alapon.
- Kezdetnek ezzel. – mondta majd rám öntötte a kancsóban maradt tejet. – Így kvittek vagyunk. – mutatott végig magán. Istenem mért ennyire szexi és én mért vagyok ennyire befolyásolható. – Utána pedig. – hangzott el a vészjósló mondta.

Szépen lassan lefektetett az asztallapra. A szokványos pizsamámba voltam – ergo kinyúlt póló, rövidnaci – így nem lesz nehéz megvalósítani, amire éppen készül. Óvatosan feltűrte a pólóm, egészen a mellemig. Majd a süti tetejéről leszedte a csoki krémet és végigkente rajtam. Most már nem csak a tejtől ragadtam.
- Én csak tejet öntöttem. – nyögtem közbe.
- Gondoltam halmozzuk az élvezeteket. – vigyorgott. – És nyugi nem fog kárba vészni. – felelte majd nekilátott letisztítani. Mit ne mondjak, van egy fajta érzéke ehhez. Nyelve akkora hatással volt a testemre hogy már majdnem felgyulladtam ott az asztalon. Remegtem, mint a nyárfalevél, pedig szinte még hozzám sem ért. Melleimet is kitüntette gondos figyelemmel, majd elindult lefelé. Köldököm körül leírt néhány kört,majd megérkezett a hasam aljához. Ekkor már erősen kellett uralkodnom magamon, hogy fel ne sikítsak.
- E.. ez ….ezt nem itt kéne. – kérleltem mire felnézett rám.
- Talán igazad van. – mondta majd felugrott mint akit tűvel szúrtak meg. Töltött még egy pohár tejet, majd azt és a sütit a kezembe nyomta. Engem pedig felemelt az asztalról és a karjaiba – ismét – felvitt a szobába. Közbe-közbe apró csókokat loptunk a másiktól. Az egész olyan meghitt volt.
Óvatosan letett az ágyra de közben folyton simogatott, becéző szavakat durmolt és csókolt.
- Ugye tudod hogy a fiúk ennek nem fognak örülni? – kérdezte ezzel visszaidézve a Mike és a csapat által hozott szabályokat.
- A fiúk nincsenek itt. Egészséges felnőtt emberek vagyunk, érzésekkel. És hát Szeretlek, Kívánlak. – súgta s többé nem engedett szóhoz jutni.

Kellan

Óvatosan letettem az ágyra, s egy szenvedélyes csókba forrtunk össze. Simogattam, csókoltam, ízlelgettem és nem bírtam betelni vele. Mikor a fiúk paktumára emlékeztetett kissé lelkiismeret furdalásom támadt, nah meg féletettem kisebbik ám annál becsesebb felemet. Chez nem az a kertelős típus. Ám legyen. Büszkén veszítem el kincsem, ha Ő az enyém lehet.

Gondosan magunkra zártam az ajtót, nehogy bárki is ránk törjön. Visszafordulva nem hittem a szememnek. Ott feküdt az ágyon kitárt karokkal. Zöld a lámpa Kellan haver. Gondolatban adtam egy pacsit magamnak majd nagy levegőt vettem végül mellé feküdtem. Apró puszik, érzéki becéző érintésekkel kezdtünk. Az előbbi vadságnak jele sem volt már. Itt csak mi voltunk teljes szerelemben. Ha lehet még közelebb húztam magamhoz s úgy ügyeskedtem hogy minden ruha lekerüljön róla. Megízlelni a tiltott gyümölcsöt, vajon szabad e? De nem tartott sokáig hogy rájöjjek mit is kell tennem. Alsó ajka finom beharapásával jelezte szabad az út. Agyam átvette testem fölött az irányítást s szinte éhező vadként vetettem rá magam. Ajkaim arcát, nyakát és kulcscsontját kényeztették finomabbnál finomabb, érzéki csókokkal, miközben ő hatalmas körmeivel felszerelt ujjait mélyeztette hátamba és ha lehet még jobban hozzám bújt. Halk zihálásunk töltötte be az egész szobát. Míg Én egyre lentebb és lentebb kényeztettem ellenállhatatlanul vonzó, lapos hasa egész területét, Ő egy határozott mozdulattal visszahúzott magához egy forró ám szenvedélyes csókra. Arcunk egy pillanatra egy vonalba került s én teljesen elvesztem szemeiben. Ekkor olyat tett amit nem nagyon kellet volna. Finoman ám annál kéjesebben nyalt végig ajkai ezzel is ingerelve és tüzelve vele engem. Huncut vigyort még megejtettem majd hű kiskutya módra teljesítettem kérését. Mivel bármint megtennék csak hogy Ő boldog legyen. Ajkai puhák még is határozottak voltak. Órákig tudtam volna csak simán csókolni. De ő másképp gondolta.

Finoman fordított magunk, így ő volt most felül. Övé lett az irányítás amit én persze hagytam. Bolond lettem volna nem hagyni. Csókunk egy percre sem szakadt meg sőt mikor megérzetem tolakodó nyelveit belemosolyogtam a csókba, de nem várattam sokáig és beengedtem. Mindkettőnk halkan nyögött egyet amikor nyelveink találkoztak. Itt viszont Ő veszett bele az önkívület világába. Ajkaimtól elválva nyakamat vette célba majd haladt egyre lejjebb és lejjebb. Na nem, ez az én „bosszúm”. Döntöttem el magamba majd egy határozott mozdulattal föléje kerekedtem. Apró puszikkal borítottam be egész testét, egy centit sem kihagyva. Kissé elidőztem csodás, telt keblein végül óvatosan lábaihoz férkőztem. Elkerekedett szemei láttán még jobb ötletnek tűnt kínzása.

- Ne! – könyörgött de persze figyelmen kívül hagytam. Most meglakolsz mindenért. Kacagtam fel magamban. Egy huncut vigyort megejtve megfeledkezve a világról küldtem nyelvem nőiessége mélyére. Halkan felsikoltott tettem végett. Itt még korántsem lesz vége. Kacarásztam tovább miközben egyre intenzívebb ütemben mozgattam nyelvem benne.
- Ne, ne csináld, kérlek. – nyöszörgött a drága mind hiába. Egyre szaporább lélegzetvétele, nyögései tudatták mindjárt itt a vége. Nem voltam rest többet adni neki ezért nyelvem helyére két ujjamat küldtem. Persze akcióm rám is nagy hatással volt mivel kisebbik énem már alig bírt magával. Félig bírtam csak elfojtani morgásom miközben ő az általam okozott gyönyör közt elélvezett. Csodás nedve csak úgy csurgott lefelé. Valami eszméletlen volt ezt kiváltani belőle.

Gondolatban adtam egy pacsit magamnak de munkám itt még korántsem ért véget. Alapos tisztogatással vittem újra mindkettőnket az őrületbe. Annyira kivertem nála a biztosítékot hogy vadul rántott fel magához egy vad őrületes csókért majd szorosan ahogy csak bírta körém fonta lábait. Érzetem itt az idő. Tovább nem lehet húzni. Ám biztosra kell mennem. Óvatosan csak hogy ne riasszam meg elválltam ajkaitól. Riadtan nézett rám, de egy mosollyal megnyugtattam majd a lényegre tértem.
- Biztos vagy benne? – kérdezte.
- A fiúktól félsz vagy tőlem? – kérdeztem mosolyogva. –Buta vagy, téged féltelek. – mondta halkan mitől az Én szívem meglódult. Hát mégis érez valamit. Itt már tomboltam belül.
- Engem te ne félts. Tudok vigyázni magamra. – jelentettem ki. – És ígérem, megesküszöm, hogy Rád is vigyázni fogok. – kulcsoltam össze kezeink s lehajoltam hozzá egy szenvedélyes csókra. Mintha egy apró könnycsepp csurgott volna végig arcán. De lehet csak képzeltem. Viszont válasza egyértelmű volt. Mosolyogva nézett fel rám, majd szorosan hozzám nyomta csípőjét. Vettem a célzást és beszéd helyett a tettek mezejére léptem.

Mikor elmerültem benne, hangos nyögés hagyta el mindkettőnk ajkát. Egy percre megálltam és kiélveztem míg teljesen egyek vagyunk. Leírhatatlan volt így érezni őt. Erőteljes, ritmusba kezdtem el mozogni ügyelve rá nehogy túl gyors, erős vagy bármi bántó dolgot tegyek. Teste teljes összhangban válaszolt az én tempómra úgy hogy az önkívülettől nem láttam, nem hallottam, nem érzetem semmi mást csak őt és magamat ahogy egyre jobban süllyedünk ebben a metaforikus világba. Olyan érzéseket előhozva belőlem, hogy szinte beleszédültem. Nem tudtam betelni vele. Egy váratlan mozdulattal felém került és durván, agresszívan csókolt meg. Teljesen meglepődtem, de élveztem vad és buja fellépését, úgyhogy nem fogtam vissza, ami ösztönösen kikívánkozott belőle. Elkaptam csípőjét, szorosan belékapaszkodva, még intenzívebb mozgásra ösztönözve ezzel. Nah meg támaszt nyújtani, ha esetleg elfáradna. Mindkettőnk testén csillogott a verejték, de nem törődtünk vele túlságosan. Magamhoz húztam, hogy megcsókolhassam, és ő egyáltalán nem ellenkezett, hagyta, hogy irányítsam.

Éreztem, hogy egyre közelebb a várva várt kielégülés, az egész testem lüktetett, a szívem őrületes tempóban száguldott, a látásom egyre homályosabb lett, ahogy a fejembe szállt a vér. Próbáltam elnyomni ezt az érzést csak hogy Neki is ugyan olyan jó legyen mint nekem, de saját gyönyöröm, ami oly erővel tört rám, hogy egy pillanatra mintha minden kapcsolatomat elvesztettem volna a világgal. Halk sikoly hagyta el ajkait, ezzel kissé kijózanítva engem is de nem engedetem, így rá összpontosítottam minden figyelmem csak hogy együtt éljük meg a gyönyör okozta örömöket. Néhány másodperccel később a csúcsra ért, majd követtem én is. Ellenállhatatlan teste megfeszült a kéjtől, ami végig járta, majd elernyedve dőlt vissza rám. Szorosan magamhoz öleltem majd a takarót finoman ránk terítve próbáltam lenyugodni. Ahogy lassult a lélegzetem egyre jobban tudtára ébredtem mit tettünk. De az érzések amit kiváltott belőlem valami mennyeiek voltak és ettől még boldogabb ember lettem. Nem bántam meg semmit. Ettől kapcsolatunk talán egy újabb útra léphet. Az elején felbukkanó vadság teljes kényeztetésbe váltott át. Istenem mennyire vártam már ezt a percet és most hogy itt van alig hiszem el. Finoman kicsusszantam belőle, magam mellé tettem. Mitől kissé megijedt és rögvest karjaim után kapott. Végigsimítottam arcán majd hátát cirógatva próbáltam lenyugtatni. Ráakartam kérdezni vajon ő hogy érzi most magát ám Ő már békésen szuszogott puha, selymes kezei szorosan ölelve engem.
Óvatosan nyomtam egy puszit a nyugodt, kisimult gyönyörű arcára majd engem is elnyomott az álom.

2011. november 12., szombat

18. Mr. Magas és Szexi & Vakulány

Szerbusztok!

Hát itt is lenne. Ez egy kicsit rövidebb mint a megszokott. De ha kapok legalább egy ösztönzö 3-4 komit holnap jön a fojtatás. Rajtatok múlik. És lécííí ha olvasol komizz is! Öszintén! Köszönöm!

Pussss(L)
Kstev

Ajánott zene amit kötelező meghalgatni, feji előtt-közben-útán. Mind1, de hallgasd meg!



„Cipelem a sorsomat, de néha nem bírom el.”


Christina

Ott voltak. Ott, mind a négyen. Szinte hipnotizáltak. Nem ez nem lehet.
- Chris minden rendben. – érzetem meg Kellan kezét a vállamon.
- Persze, menjünk. – fordultam feléje.
- Biztos? – nézett le rám.
- Igen Kellan biztos, csak menjünk. – szóltam rá mérgesen.
- Jól van cica, vissza a karmokat. – csipkelődött. Pont most nem kéne. Gyilkos pillantást vettem rá mire egy apró szájra puszi után elindultunk felfelé.
- Ti még itt? – dugta ki fejét Deby a konyhaajtón.
- Igen, Christ sikeresen elvarázsoltad így lassan kénytelen leszek a kezembe felcipelni az emeletre. – szólt vissza Kell anyukájának. Ezen Deby jót nevette, felém küldött egy meleg mosolyt majd….
- Ó, szerintem te sokkalta nagyobb hatással vagy rá mint Én vagy a ház. – felelte Deb majd még a lelkemre kötötte, hogy érezzem magam otthon. Egyszóval nála ez annyit tesz, idézem: „oda mész a házban ahová akarsz, azt eszel-iszol, ami van vagy marad. Tehát az Én házam a Te házad is.”

Ezen jót mosolyogtam és szívem szerint újra magamhoz szorítottam volna, de a fiacskája elégé féltékeny lett és szó szerint felcipelt a szobájába.
- Tegyél le te ősember. – csapkodtam a vállát, de nem hatott, csak a kezem fájdult meg tőle. – Kellan, hallod, tudok én a saját lábamon is menni. – kérleltem tovább, de mintha a falnak mondtam volna.
Feladtam. Hagytam hadd vigyen, oda ahova akar. Mért ne tettem volna? Igaz volt bennem egy kis pimaszság, így a kelleténél jobban elengedtem magam.
- Hiába próbálkozol, fél kézzel elbírlak. – motyogta miközben már a második kanyart vettük be.
- Ezzel engem nem veszel le a lábamról Lutz. – szűrtem majd kissé a körmeimet is belevéstem hátába.
- Áú. Ezt azért nem kellett volna. – sziszegte.
- Mért? Mi lesz? – kérdeztem mézes-mázosan. Ekkor alighanem egy ágyon landoltam, Kellan meg rajtam.
- Ez. – mondta majd ajkaimra tapadt. Ó anyám, ó anyám. Ez a csók. Vulkánok milliárdjait indította el bennem. Most és azonnal kívántam. Nem érdekeltek a fiúk, nem érdekelt az hogy ez utána mennyire fog nekem fájni. Csak Ő érdekelt és a vágy amit szított. Csillapítani akartam.
- Dan, gyere ingyen pornó. - hallottam meg hirtelen egy ismeretlen férfihangot közvetlen az ajtóból. Majd egy fényképezőgép kattanás majd nagy trappolást és a további megjegyzéseket.
- Francba. – csapott a párnába Kellan.
- Ugyan tesó, mi élvezzük, fojtassátok csak. – röhögte egy másik.
- Végetek. – ugrott fel és üldözőbe vette a két árnyat. Igen csak ennyit láttam belőlük. Most hogy egyedül maradtam volt időm merengeni picit. Min? Hát ezen az egészen. Itt vagyok Kellan otthonában, vele. A szüleivel, nagyijával és a jelek szerint már a testvéreivel. Kissé túlfűtötten, de mégis boldogan. Mért? Magam sem tudom. Talán a hely varázsa adja. Deby kedvessége és főképp Kellan jelenléte. De azért azt az árnyékot sem felejtsük el amit az imént a nappaliban láttam. Oké Chris, erre nem szabad gondolni, mivel a gondolkodás ártalmas és haszontalan is. De szerencsére megakadályoztak a további káros tevékenységtől. Nem, nem Kellan mielőtt még ezt hinnétek és hogy ott fojtattuk ahol abba hagytuk. Hanem a kutyái.
- Sziasztok, srácok. Chris vagyok. – üdvözöltem őket, mire mindkettő mellettem termett az ágyon. Jobbról-ballról kaptam egy-egy puszit majd a picike az ölembe fészkelte magát míg a másik mellém feküdt.
- Már itt is vagyok. – lépett be az ajtón Kell. Ám a hármasunk láttán egy hatalmas ó szaladt ki száján.
- Kola, Kevin örülök hogy megismertétek Chris és szeretitek is,de lefelé. – szidta meg kedvesen a két kutyus. Azok úgy szót fogadtak mintha csak apa szólt volna a fiaira. Igaz a picike - azt hiszem Kola - még vetett rám egy szomorú pillantást.
- Csak nem féltékeny vagy rájuk? – néztem a kutyusok után majd huncutul Kellanre.
- De igen. – ugrott mellém. – Hol is tartottunk mielőtt a hibbant öcséim ránk nem törtek? – kérdezte ám már birtok is vette nyakamat.
- Pont itt. – csúsztam lejjebb hogy most Én csókoljam meg Őt. Viszont mikor már eléggé belemelegedtünk a dologba…..

- Vacsora. – kiáltotta fel egy teljes férfikórus. Kellan bosszúsan fújt egyet majd felhúzott magával az ágyról.
- Ezt még fojtatjuk, de essünk túl ezen az egészen. – magyarázta majd lefelé indult. Kérdezni akartam, hogy min, de időm már nem volt. Az összes Lutz csemete – vagyis csak a fiúk - a lépcső alján álltak és minket vártak.
- Tádám Ő Chris. – húzott maga elé Kellan, de szorosan átölelve tartott. Gondolom ezzel is jelét adva hogy Én hozzá tartozom. Beteges ez a birtoklási vágya, de imádom érte. Mind végig mértek,majd egy-egy füttyentés után közeledni kezdetek.
- David, Daniel, Brad. – sorolta kedvesem az előttem álló, éhes tekintetű fiúkat. Mindegyik hasonlított is meg nem is a másikra. Ki szőke, de a legtöbb barna hajjal büszkélkedett. De a tipikus Lutz vonás felfedezhető volt mindegyikbe. Izmosak, szexik voltak. Ám amit megállapítottam, még hogy mind kék szemű, de ezek közül is az én medvém szeme a legkékebb. Büszke voltam rá.
- Sziasztok. – köszöntem majd mindenki kapott puszit, kézfogást. De a rámenős David egy ölelést is magának kért. Ezt persze a bátya nem nézte jó szemmel.
- És a felelőtlen legnagyobb öcsikém Brandon. – bökött a nappali felé. Ő volt az aki a legjobban tükrözte a különbséget. Sötétebb haj, egy fejjel alacsonyabb mint Kellan és szürke szemek.
- Jobb mintha pókhálós lenne a tököm, de látom a tied sem lesz már az. – vágott vissza majd intett valakinek. Egy szőke vékonyka lány lépett mellé. Kézen fogva felénk sétáltak.
- Brandon Lutz. – nyújtott kezet, még jó hogy viszonoztam. Ő a komolyabb Lutz a családba azt hiszem. – Ő pedig a mennyasszonyon Kim. –mutatta be a lányt.
- Christina Goldwin. – mutatkoztam be én is. Ekkor a nagyi lépett be. Mondanom sem kell, hogy a csipet-csapat már a nyakában is volt. Kim kissé feszélyezetten állt mellettem.
- Már alig várták, hogy megismerjenek. – súgott hirtelen Kell a fülembe.
- Egy élmény volt. – súgtam vissza, mire ő szívdöglesztő mosollyal válaszolt. Jó volt itt lenni. Ennyi energikus és különböző személyiségű ember között.

- Fiatalok vacsora. – szólt Deb mire mind megrohamozták az étkezőt. Itt egy újabb családtaggal ismerkedhettem meg. Személyesen a ház urával, szerelmem édesapjával Richard Lutzal. Ha rá néztem – ami sűrűn előfordult – Kellant láttam magam előtt úgy röpke harminc év elteltével. A nyakamat merném rá tenni hogy pont így fog kinézni. A vacsora hangulatosan telt hála a fiúknak. Igaz Debynek így is elég sokszor kellett rájuk szólni, hogy kulturáltan, ha lehet. Vacsora után átmentünk a nappaliba. Olyan jó érzés volt egy családhoz még ha csak félig is, de tartozni. Imádtam már most mindet.
- ez a bor ezt a pillanatot várta. – ült le közénk Richard is. Kibontotta a neves nedűt ami mint kiderült Deby bátya szőlőéből készül sok-sok szeretettel a családnak. Ittunk, a szülök storyzgattak, a fiúk hol pirultak, hol tagadtak, hol pedig poénnal ütötték el a dolgokat. Úgy este tíz felé már kettőt láttam mindenkiből így ismét lovagom karjaiba tértem nyugvóra. És ebből most tényleg alvás lett. Esetembe csak hajnalig.

Rémálomból, izzadtan és elég zaklatottan ébredtem. Mellettem Kellan hála ég békésen aludt. Halkan kimásztam mellőle. Ám az ajtóban a kutyusokba ütköztem. Hűen követtek a fürdőbe, majd le. Tudtam az egyetlen megoldás, ha szembe nézek velük. Beosontam a nappaliba és az egyik olvasólámpát felkapcsolva eléjük léptem. Mind a négy, szépen sorban, megjelenési év szerint ott sorakozott a polcon. Levettem az elsőt. Néztem a sárga borított és el sem hittem, hogy az egykori életem egyik darabját tartom a kezembe. Majd levettem a másodikat, harmadikat és végül az utolsót. Ez egy fekete borítású könyv volt. Ez tükrözte leginkább a változásom.
Belelapozni nem volt merszem. Úgy döntöttem inkább visszateszem, de ekkor a hátoldalon megláttam magam. Vagyis a régi énem. Néztem a képet. A szőke lányt. Ez is én voltam. Az emlékek csak úgy jöttek és jöttek. A kezem megremegett majd végül septibe visszatettem a könyvet a helyére. Utam a konyhába vezetett először. Hűtő, kell nekem egy hűtő. Remélem a srácok hagytak még valamit. Igen még volt süti és tej. Remek. Becserkésztem egy tányért, poharat majd a sütit és a tejet. Felültem a konyhaasztalra. Ha ezt Deby látná már rég végem lenne, de hát a lányokkal ez szokásunk. Végül belevetettem magam az élvezetekbe.

- Kaphatok én is belőle? – kérdezte valaki rekedten mitől úgy megijedtem hogy a tejet az érkezőmre borítottam…………….

2011. november 11., péntek

Friss?!

Sziasztok Drágáim! (már aki maradt)

Csak annyit szeretnék hogy eddig sem volt biztos a heti friss amit nagyon sajnálok. Ám a szanaxom rávett hogy irjak. Irni is fogok. Heti egy frisst fogok garantálni. Mért? Azért mivel a munkahelyemen 3 müszak lesz. És hát azt nem válalom be hogy éjjeleshéten irjak. Az már sok. De kössünk egy egyeséget. Én garantálom nektek a heti 1 frisst jobb esetben(inkább kedvben) 2öt Ti irtok nekem Sok-Sok Komit! Nem csak kettőt ami van. Oké ennek is örülök de így nem tudom meg a véleményeket hogy jó vagy rossz amit irok. GG efogult sajnos rá nem igen tudok mindig számítani.(nah meg megszállott Kellan, Rob(LP) Fan Xd)

Tehát ergo. Én heti 1 lehet 2 friss!
                  Ti pedig Komiztok Nekem minden feji után! Öszintén!

Remélem nem sok kérés Tőlem. Szeretem ezt a törit irni, jobban mint a másikat. De nem tudom a véleményeteket. És hát 17rendszeres és 2 komi elég szar állás. Bocsánat ha nyers voltam, de ilyen is tudok lenni. Imádlak Titeket és Remélem számíthatok Rátok!

Amúgy holnap legkésőbb este 11ig felkerül a Friss! Ha jók lesztek kaptok Vasárnap is!

Pussss<3
Kstev

És hogy ne maradjuk a Mackó nélkül:

Mr. mentenmegzabólomafenébenis Lutz tálalva élvezkedjetek!!!!!!!