20. Mr. Magas és Szexi & Vakulány

Hát Csajok!

Ime itt a friss! Bocsánat hogy várni kellett rá. Nem mentegetőzöm paraszt voltam veletek. BOCSÁNAT!

Ezt a fejit ezért Neketek Hármotoknak ajánlom. Sok Sok Szeretettel, Hálával és Köszönettel!!(L)

Nagyon Szeretlek Titeket!!!!

És még két embernek. Akik csak olvasnak. Ám az egyik követelőzik  a másik pedig felhúzza magát baromságokot.

Tehát kedves  És is-em : Nagyon Szeretlek  és Kellan a blogom mackója, Te pedig az Én MACKÓM Vagy! Remélem megértetted! SZERETLEK!!!!<3

És végül A pajtikám: Remélem tetszeni fog, ez a fogadra  való feji lett! :D

Jó olvasást és ha lehet komit is kérnék, bár nem érdemlem  meg. És a játékról sem feledezetek meg. Kinek kell Kellan karácsonyra? Biztos sokatoknak, tehát licit és a legügyesebb megtalálja a fa alatt! :D

Pussss<3

Kstev

"Úgy éld az életed, ahogyan te akarod, és ne úgy, ahogy mások akarják!"

"Mikor veled vagyok, nem érdekel, mi lesz holnap, csal ölelni akarlak, érezni, csókolni ..."

Christina

Forró, óvó, meleg karok öleltek körbe. Mennyei érzés volt. Kinyitottam a szemem és csak néztem magam elé. Mit tettünk tegnap? Te jó ég? Ha ezt a fiúk megtudják. Oké Kellan-nak igaza van. Felnőttek vagyunk. Tudunk magunkra vigyázni. És hát az ösztönöknek nem lehet parancsolni. Meg Kellan-nek sem lehet ellen állni. De ezt csak halkan jegyzem meg, nehogy az egóját még jobban fényezzem. Apropó félisten aki engem ölelt, most mocorogni kezdett. Végigsimított hasamon. Ettől nekem meglódult a fantáziám. A tegnap este képei elöntötték agyam. Anyáááááám! Oké Chris, térj vissza a földre. Ezt is tettem mivel valaki a nyakamba csókolt.
- Jó reggelt szépségem. - súgta majd egy reggeli szerelmes csókba forrtunk össze.
- Ennél jobb reggel nem kell. - vallottam be majd felé fordult és szorosan hozzá bújtam. Nem zavart hogy meztelen voltam. Érezni a saját bőrömön az övét, Mennyei. Örökké tudnék így feküdni. Csak Vele.
- Éhes vagy? - kérdezte két puszi közben, amivel arcom halmozta el.
- Farkas éhes vagyok Rád! - vallottam be pironkodva mire ő hangosan nevetni kezdett. Basszus Én ezt most kimondtam? Komolyan? Chris te egy barom vagy.
- Rendben Cica, de előtte valami táplálót is be kéne vinni. Utána felőlem égethetünk kalóriát. - kuncogta majd kimászott mellőlem.

Amint nem ölelt egyedül érzetem magam, pedig csak két centire volt. Nem is akármilyen két centire. Teljes valójában ahogy azt a szülei megadták állt előtte.(ott még jelenleg nem.)

Tetszett a látvány. Még szép hogy tetszett. Azonnal megkívántam. Jobban mint bármi ételt.
- Így nem könnyíted meg a dolgom. - súgtam.
- Hogyan? - fordult felém miközben eltüntette nemesebbik felét - hála istennek - fekete Kelvin Clein bokszerébe.
- Hozd a reggelit, mert felfallak. - sürgettem mire kajánul rám vigyorgott.
- Nimfo vadmacskám. - öltött rám nyelvet, majd szexi csípőrángással kitáncolt a szobából.

Visszahanyatlottam a párnák közé és szívem szerint sikoltottam volna. Istenem mért? Kérdeztem már vagy ezredjére is, de válasz one. Oké. Akkor a régi felállás. Sodródj az árral. Ezt is tettem amint Kellan visszaért a szobába. Nem törődve az incsiklandó reggelivel kezébe, vetettem rá magam. Nem hogy Ő még Én is meglepődtem magamon. Tényleg nimfo lennék? Nyakát vettem először birtokba, majd haladtam lejjebb és lejjebb. Jóleső borzongás futott rajta végig ténykedésemtől. Ekkor körmöm és fogaim is bevetettem. Piciket haraptam, karmoltam, de utána rögtön gyógyítottam is puszikkal, csókokkal. Egyre szaporább lélegzete sugallta jó az amit teszek vele. Vagyis Én hittem ezt. A következő pillanatban porrá zúzta az önbizalmam.

- Chris, nem mintha ellenemre lenne, de éhes vagyok. – nyögte be miközben már a bokszert ügyeskedtem le róla.

- Hogy? – néztem rá azzal a nehogy megállíts nézéssel, de őt nem hatotta meg.

- Együnk előtte. – tolt le az ágyra.

- Tehát ha jól érte. – emeltem fel kezem. (hozzá teszem még nagyon a tűrőképességem határán álltam)

- Ha Te kezdeményezel az nem baj, akkor hancúrozhatunk, ám ha Én, akkor előbb kaja aztán lehet hancur. – hadartam el elméletem.

- Én nem ezt mondtam. – védte rögtön magát. Itt durrant el az agyam.

- De ezt gondoltad. – feleltem. – De tudod mit, nincs se ma se semmikor sem hancur, még csók sem. – pattantam ki az ágyból.

- Chris, ne csináld. – nyúlt utánam.

- Ó, dehogynem. – söpörtem le kezeit, majd a fürdőbe rontottam. Most komolyan mit képzel magáról? Azt hiszi Ő az isten vagy mi? Hát ebből nem eszel. Legszívesebben most azonnal haza mennék, de a megfutamodok stílust magam mögött hagytam. Tehát a következő a terv. Keményen megbüntetem Kellant. De hogyan is? Töprengtem, mikor kopogtak.

- Ha kidühöngted magad gyere le. – felelte nevetve majd csapódott az ajtó. Itt már törni zúzni akartam dühömbe, nem csak büntetni.

- Hülye barom. – üvöltöttem utána, de már ezt sajnos nem hallhatta. Oké Chris, gondolkodj! Hogy hozhatod ki a sodrából? Ezen agyaltam a zuhany alatt, fogmosás közben és a szekrényem előtt állva is. Mikor is megcsörrent a mobilom.

- Nah mi a harci helyzet Kellan téren? – szólt bele köszönés helyett drága barátném.

- Kellan téren csak az van hogy egy nagy farok. – hadartam miközben még mindig a ruhás szekrényben kutakodtam.

- Ajaj mesélj. – sóhajtott én hallgattam. – Chris azt mondtam mesélj. Ha nem mondasz, semmi még a legrosszabbra gondolok és akkor Kellan nyekk vagyis nyissz-nyassz. – kuncogta el magát. Töviről hegyire elmondtam neki a tegnapot és a ma reggelt. Ő az akivel őszinte lehetek és megbeszélhetek bármit.

- Te ribanc lefeküdtél vele? – kérdezte hihetetlenkedve.

- Valami olyasmi, Te kurva, de a fiúknak ne mond. Kinyírják. – kérleltem, bár szívesen megnézném, hogy leckéztetik meg a ma reggeli tette végett. De ez az Én meccsem vele nem Mike-é vagy Chester-é.(bocs a szófordulatért, de ezt nem hagyhattam ki. by:szerk)

- Em segíts, nem tudom mit vegyek fel? – sikoltottam, mert már a hajam is égnek állt az egész helyzettől.

- Valami szexit és dögöset, ami nem hagyja nyugovóba kicsi Kellant. – kuncogta. Hát igen Ő már csak Emily. És akkor megvilágosodtam. Igen ez a megoldás.

- Emily te egy zseni vagy. – ujjongtam.

- Tudom, de mért is? – kérdezett vissza ego királynő.

- Kapd be. – öltöttem nyelvet, feleslegesen, mert ő úgysem látja.

- Majd utánad szivi. Nah de mért? – türelmetlenkedett.

- A-a majd megtudod, ha itt az ideje. De most mennem kell. Amúgy meg nem is kicsi. – szúrtam oda majd bontottam a vonalat.

Elképzelem, hogy most a haját tépi, dühöng és engem átkoz ezerrel. Azért valljuk be én is tudok gonosz lenni. Oké, volt kitől tanulni. Magara kaptam a kiszemelt ruhákat majd teljes harci díszbe levonultam. Hát igen. Ez bejött. Mélyen dekoltált, nyakpántos felső és egy második bőrként rám tapadó farmernadrág, ami kihangsúlyozza hosszú lábaim és eléggé formás hátsóm. Nagyszájúkám reakciója egy nagy ó és nyelés volt. Bingo. Gondolatban ment egy pacsi Emilynek meg magamnak is.

- Anyu utasítása mutassam meg neked Glenoákot. – nézett rám azzal a mond hogy nincs hozzá kedved és inkább maradjunk itthon nézéssel. De ebből nem eszel.

- Remekül hangzik. – mosolyogtam rá Debbyre.

- Látod, még Chris is lelkesebb, mint te vagy. – korholta meg fiát. – Ebédeljetek meg a park melletti étterembe, utána meg ugorjatok be hozzánk nasira. – adta ki az ukázt majd a nagyival elhagyták a süllyedő hajót.

- Nekem semmi kedvem hozzá. – morogta mint egy medve. – Nekem viszont igen, mivel ha szakítunk lesz mit szétteregetnem a szennylapoknak. – kacsintottam rá.

- Hogy? – megkövülve nézett rám.

- Csak vicc volt, nem ám elhiszed. – léptem közelebb hozzá.

- Rossz vicc ezért bűnti jár. – mondta és már nem éreztem a lábam alatt a talajt. Megint ősember módjára viselkedett ahogy felcipelt az emeltre. Ám a szobában igazi gentleman volt.

Gyengéden és óvatosan tett le az ágyra és vetkőztetett percek alatt anyaszült meztelenre.

- Hé. – rántottam magamra a takarót, de az ő vasmarkai már az alatt jártak.

- Én mondtam, hogy bűnti lesz. – mosolygott cinkosán majd eltűnt a paplan alatt. Másodpercek alatt korbácsolta fel a vágyam, úgy hogy majd nem meggyulladtam. Nyelve majd ujjai játéka elvette a maradék eszemet is. Megszűnt a tér, idő. Semmi mást nem érzetem csak a gyönyört. De azt mindenütt. Sikoltoztam, vergődtem, karmoltam, és élveztem. Hihetetlen érzések lettek rajtam úrrá. Mikor már alig kaptam levegőt, megkegyelmezett.

- Szeretlek és nem csak Én kezdeményezhetek hancurt, hanem Te is. De nem akartam hogy anyuék is hallják. – kacsintott rám. Hát igen. Nem lett volna illendő ezeket a hangokat kiadni a szülök előtt. Válaszom csak egy csók volt. Majd fordítottam a helyzeten. Én voltam aki irányított most. Jól kiéleztem nála a helyzetet majd egy örült ötlettől vezérelve a szekrényben felfedezett nyakkendőért léptem. Kíváncsi tekintete zavarba hozott de nem hagytam. Bűnti az bűnti. Figyelmen kívül hagyva égnek meredő vágyát kezdtem el csókokkal beborítani felsőtestét. Majd egy cseles mozdulattal az ágy támlájának kötöztem.

- Én is Imádlak, de utálom, ha hülyének néznek és játszanak velem. – direkt az imádlak szót használtam. Nem érzetem, hogy már itt lenne az ideje annak a szónak. Meg hát dühös is voltam.

- Cica. – ennyit mondhatott csak mivel szájára tettem kezem.

- Csak élvezd, persze ha csak tudod. – kacsintottam rá majd végighúztam kezem újra a kockákon. Egy pasit nem csak azzal viszünk őrületbe, ha őt kényeztetjük, hanem ha azt tesszük amit ő tenne velünk. Az számúkra a legnagyobb kín. Mivel ruha híján voltam így zavaromat semmi nem űzte el. Hajrá Chris. Ezt azért teszed hogy megbecsüljön. Ösztökéltem magam.

Finoman húztam végig kezem saját magam nyakán. Majd a melleimen, hasamon és végül nőiességemhez értem. Elakadta a lélegzete, kitágult a szeme. Szegény azt se tudta mit tegyen. Egyik kezemmel simogattam, másikkal lent izgattam magam. Hangosan, gátlátástalanul nyögtem és élveztem amit magam műveltem. Kellan pedig ha lehet egyre furább színt öltött és kezdett a tűrőképessége határát átlépni. A cérna akkor szakadt el nála mikor megmozdítottam a csípőm. Szó szerint rám vetette magát.

- Megakarsz ölni. – morogta két csók között. És csak jelezném itt már alatta feküdtem.

- Nem, csak megleckéztetni. – szúrtam vissza mire ő ott fojtatta ahol én abba hagytam. Annyira felfűtött minket az iménti produkcióm hogy kétszer is egymásnak estünk. Majd a zuhany alatt is. Végül energiapótlás gyanánt Debby által ajánlott étterembe mentünk. Persze benéztünk hozzá is. és mikor azzal a kérdéssel fordult hozzám, hogy tetszett Glenoak. Csak ennyit mondtam:

- Eszméletlen. – mélyen Kellan szemébe néztem, Ő vissza rám. Újra forrni kezdett a vérem. Így fáradságra hivatkozva hazamentünk, hogy ott fojtassuk ahol abba hagytuk.

- De azért holnap végigviszlek a városba. Hátha kérdezősködni kezdene. – súgta oda hajnal felé Kellan.

- Jó, de előtte alszunk. – súgtam bágyadtan miközben még közelebb bújtam hozzá.

- Csak nem elfáradtál kicsi nimfo vadmacskám? – puszilta meg a fejem. – De. – feleltem s már aludtam is.

Hát csajok ebből mi a tanulság. Legyen bármilyen rossz is az illető. Úgy is eléri, hogy a lábai előtt heverjünk.(még ha nem is szó szerint) Ez van. Nekünk mindig a rosszfiúk kellenek. :))